2014. augusztus 27.

Pár pillanaton áll, vagy bukik a világ.

Elfog egy érzés, és nem tudod megenni. Visszateszed a polcra, berakod a fridzsiderbe. Pár pillanaton múlik, hogy ha egy váratlan kakaóscsigázás becsusszan a napodba, akkor utána kompenzálsz-e azzal, hogy nem eszed meg az uzsit, amit még reggel otthonról becsomagoltál. Minden pár pillanaton múlik és a mi betegségünk az, hogy közben nem vesszük észre a pillanatot.

Nincsenek megjegyzések:

Bivalyerősnek érzem magam, ha a súlyvesztésre gondolok és igyekszem nem lelombozódni arra gondolva, hogy ha egyszer le is fogynék ne adj I....