Nem híztam az utolsó bejegyzésem óta, igaz, nem is fogytam. Ellenben nagyon sokat mozogtam. Előző héten minden nap egy jókora cukormázas süteménnyel kezdtem a napomat a munkában, mert szerettem volna megmutatni a körülöttem levőknek, hogy ehetek süteményt, mert én így is fogyok, a nélkül, hogy tudnák, hogy fogyok. Péntekig mondhatni folyamatosan lazult a nadrág a combomon, hisz a reggeli édesség után napközben már alig ettem súlyosabbat, de közeledett a hétvége, és avval együtt ellepett a hazalátogatás gondolata, már láttam magamelőtt a terülj-terülj konyhaasztalt roskadásig palacsintával, és beláttam, vesztésre állok, hétvégén mindnennek vége lesz, amiért idáig dolgoztam. Pénteken munkában is keserves élmények értek, munka után hazaérve pedig már rendeltem is a kedvenc fish and chipsemet. A futárt képtelen voltam megvárni, folyamatos zabálással töltöttem el azt az egy órát, mire idért. Addigra minden ehetőt megettem a konyhámban. Másnap persze a vesztesek és gyengék rosszkedvével meglátogattam a szüleimet, ahol fásultan folytattam a féktelen zabálást. Vasárnap kicsit jobban összeszedve magam, nagyobb mozgáskedvvel ismét újra startoltam. Összeségében nem híztam és nem is fogytam az elmúlt két hétben, de a stagnálás nem eredmény. Két hét múlva 50 alatt leszek, pont.