Hat nap önfegyelem után ( 500, 600, 940, 1000, 860, 1096) hetedik nap az akaratom megpihent és lőn binge (87328933128897189273).

Hat nap alatt 3,3 kg mínuszt hoztam ki magamból, melyből a hetedik nap két kilót vissza is gyúrtam magamra, de még így is előrébb vagyok.

A helyzet az, hogy van némi elégedettség bennem, ugyanis ezalatt a hat nap alatt többször kerültem olyan helyzetbe, amikor megálltam kevesebbél, nem csábultam el egy újabb finom falatnak. Mozgás terén sajnos nem állok olyan jól, hat nap alatt mindössze négy óra edzés, és nem igazán látom magamelőtt, hogy szeptembertől ezt hogyan lesz időm ezt felvinni heti 7 órányi izzadásra. Már van sejtésem az órarendemről és úgy számolom, hogy heti 6,5 óra meglesz, de úgy, hogy két teljes nap biztosan mozgás nélkül (illetve egyetemre, vagy munkába rohangálással) fog telni. Nem baj, ha emellett vékony lennék, akkor kibékülnék a helyzettel.

A tegnapi binge ugyanúgy megtörténhetett volna akkor is, ha előtte egész héten napi 3000 kalóriákat ettem volna. Egész nap labilis voltam, a bizonytalanság került előtérbe, nem láttam megoldást a problémámra és szomorú voltam. Tudom mi (ki) okozta és dolgoznom kell rajta, hogy az életemnek ez a része ne befolyásolja az evésemet. Illetve, hogy egyáltalán ne tömjem el az érzéseimet semmikor se étellel.

Anyukám lekvárt készít csak nekem, cukormenteset. Nem tesz bele édesítőt sem (az én családom egyébként olyat elvből nem használ, azt tanultam itthon, hogy ha valaki le akar mondani a cukorról, akkor ne egyen édességet, ne pedig kerülőúttal mégis egyen édeset), addig főzi, amíg minden víz elpárolog belőle, és egy egészen sűrű massza lesz belőle és olyan sűrű és kemény massza, mint ha aszaltgyümölcsöt ennél. Imádom, nagyon ízlik és remélhetőleg segítségemre lesz abban, hogy kevesebb más édességet egyek.

Itt a nyár utolsó három napja, hétfőn már egyetem.