5 hét Karácsonyig

Egyre ritkábban születnek új bejegyzések, mert átpártoltam a tumblrre. Ott naponta posztolgatok (főleg szép sovány lányokat), a mérleg állásáról és a napi kajámról is rendszeresen beszámolok, néha fényképekkel is.

A zabáliáktól függően 43,7 és 44,9 között ingázom mostanság. Az első cél, hogy november végére meglegyen a 43,3, a második, hogy Karácsonyra a 42,0. És - igaz, erről még korai beszélni- , de a december végi hizlalda után szeretnék egy nagyon fehérjedús okos evésre ráállni rengeteg mozgással és sohanapján bingékkel.

Holnaptól számítva 5 hét Karácsonyig. Addigra nem csak le kell adnom két masszív kilót, hanem egy mégnehezebb feladat is vár rám: megtanulni normálisan enni, mert nem akarom idén is elrontani a Karácsonyt avval, hogy mozdulni-nem-tudásig tömöm magam. Ebben nagyon sokat számít, hogy előtte hányszor csinálok "gyomortágítást" - minél több binge előzi meg a szentestét, annál kisebb az esélye, hogy jól tudna esni egy normális mennyiségű kaja.

Szóval öt kemény hét jön, kifogások nélkül. Igenis elvárható teljesítmény, hogy 5 hétig ne zabáljak.
Az édesség borzalmasan nagy kísértés és sajnos egyre több olajos magot eszek helyette. Mivel Anyukám rákapott a kenyérsütésre és teleszórja mindenféle maggal, ezért rengeteg dió, mák, mogyoró, tökmag és szotyi van "készleten", és amikor eljutok velük a binge-szintre is - olyankor nem csak önmagukban, hanem mézzel leöntve zabálom hétpofára. Öt hét a bejgliig - úgyhogy itt az ideje, hogy elköszönjek a magoktól, már csak a ragyásodó bőröm miatt is. Ha már az édességnél tartunk, történt egy elég nagy hiba, amiből sok károm fog még származni és ami biztosan meghatározza a bingéimet az életem hátralevő részében: megkóstoltam ( akarom mondani 58 másodperc alatt felfaltam) a híres-nevezetes 'oreo csokis' milkát. Kész, végem. Az epres milka rajongás a múlté, sajnos megtudtam, hogy annál is van mérföldekkel mennyeibb.

Nagyon szeretném mindig a napi 500 kcalt (legalább szem előtt) tartani, de sajnos tudom, hogy a dupla-edzés napjain ez lehetetlen. Ezért olyankorra a 750-et tűzöm ki. Sós téren az avokádó a legnagyobb kísértés -  minden sajtnál/húsnál jobban szeretem és ez még nem lenne olyan nagy baj, csak hogy pirítóssal a legfinomabb, és ebből lesz ugye a kenyérbinge, mert képes vagyok azt hinni, hogy ha már avokádós pirítóst eszem, akkor miért ne egyek lekváros-mogyoróvajas pirítóst is. Úgyhogy ezt is megfogadtam, hogy szabad az avokádós pirítós, de csak reggel, és csak két szelettel. 

Ha elfogadom, hogy röpke öt hétig csak a gyümölcs jelenti az édességet, és nem eszem napi két szelet kenyérnél / fél csésze zabpehelynél több szénhidrátot, akkor jóban leszek magammal.

A legközelebbi postig itt találtok meg: 
http://nomorefatpls.tumblr.com/